Bugaci buckafesztivál

Az idei nyár sem kezdődhetett egy igazi alföldi terepjárós találkozó nélkül, most sem volt ez máskép, ezúttal ismét Bugacpuszta vendéglátásának köszönhetően.

Méltán népszerű Lali barátunk ezúttal is kitett magáért, az off-road berkekben szerzett rutinjának köszönhetően ismét trükkös pályákat és rafinált feladatokat törpölt ki a résztvevők számára. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, mert a nagy aszályt enyhítve az előző napokban némi esővel verte el az út porát, de a versenynapokra ismét előcsalogatta a napos arculatát.

Így hát mi is felkerekedtünk már péntek este csigaházastúl, hogy felfedezzük a táj adata off-road élmény- lehetőségeket. Néhány órai autózás után begördültünk a puszta kempingezésre kijelölt területére táborverés céljából, mint hajdanán őseink tehették szekértáborozási hadgyakorolatozva.

Az este tíz körüli időpont még senkit sem tántorított el a közeli iszapgödrök homokdombok és gumigödrök beható tanulmányozásától, emiatt a kempinget simán, úgyszólván ellenállás nélkül lerohantuk.
Midőn előkerültek a sarazásból házigazdáink és a tábor lakói, örömmel tapasztaltuk, hogy egész szép számmal gyűltek össze a gyenge propaganda ellenére is, jó kis terepezést kellemes kikapcsolódást szimatolva.

A késői időpont miatt, már csak rövid parolázásokra és gyors berendezkedésre jutott idő, hogy másnap frissen ébredve tudjuk belevetni magunkat a csatározásba.

A reggel már hasunkra sütött a nap, mire feltápászkodtunk és kikászálódtunk a lakókocsiból, a hangosbemondó már javában bíztatta a résztvevőket a triálpályák igénybevételére, mi még azonban a reggeliző készletünket próbáltuk igénybe venni.

Mire végeztünk a kajával és kikecmeregtünk a pályákra, lehangolva tapasztaltuk, hogy néhány triálpálya már kezdett a csörlőszaggató dagonyaspeciálokra hasonlítani, úgyhogy két választás volt, vagy bedugjuk a kocsi orrát és odébbállunk, vagy megpróbáljuk átküzdeni magunkat. Az egyik pályának még éppen egy Mitsus cimboránk adta meg a kegyelemdöfést, néhány perces gödörkapirgálással, amit utána győztünk betemetni, mert az itt megengedett volt. Ennek a pályának a kipróbálása egy féltengelycsuklónkba került, ami nagymértékben meghatározta a további szereplésünket pótalkatrész híján. Azért így sem mondtunk le a teljesítésükről, csak egy iszapos szekciót hagytunk el tolatva a teljesíthetetlensége miatt sokmás hasonlóan gondolkodó társunkkal együtt. Egyébként a területen többféle típusú pálya volt kijelölve, amelyek nehezen kiszámíthatóan változtak hol előnyükre, hol hátrányukra.

Sajnos a délután bekövetkezett halálos baleset, kicsit lelombozta a kedélyeket és a nézősereg sem a triál pályákon küzdőket csodálta, hanem a helyszínelést szakértette. A dologhoz hozzátartozik, hogy sajnos a tragédiát ismét a fegyelmezetlen magatartás és meggondolatlanság okozta és a történteknek semmi köze nem volt a terepjárós találkozó programjaiban szereplő versenyszámokhoz.
A feszült hangulatot az éjszakára rendelt túrafutam igyekezett oldani, elég nagy sikerrel. Nem is lehetett ez másképp, hiszen aki egy kicsit is hajtott a KP pontok megtalálására az biztosan véresre nézte a szemét, mire becserkészte a pontok tartózkodási helyét. Akárhogy is igyekeztünk senkinek sem sikerült az összes bélyegzőt begyűjtenie, úgyhogy a végeredményt a másnapi ügyességi feladatok döntötték el. Az utolsó lajhármászásos kötélmutatvány a tó felett még záróaktusaként szerepelt a napnak, amit valakinek sikerült a dagonyás vízben befejeznie.

A vasárnapi versenyszámokat már igazából a közönségfutamok kategóriájába sorolják pl. a sárgyorsulás igazából felért egy iszapbírkózással a pálya állagát illetően.
Az állítólag gyenge minőségű ebéd nem aratott osztatlan sikert, bár mi ezt nem próbáltuk ki mert az előző napi maradék grillhúsokat többre taksáltuk, holmi egytálételnél.

Az eredményhirdetést mint amolyan formaságot többnyire mindenki megvárta és utána hazafelé fordította kocsirudat. A hétvége igazán kellemes hangulatban telt, sajnos beárnyékolta egy ostoba baleset a felhőtlen szórakozás. Úgy látszik az off-road rendezvényekre is fel kell állítani egy fekete-listát, hogy a problémás alakokat kirekesszük a mi kis tömegsportunkból, mert nem kéne megvárni, hogy önkezükkel rekesszék magukba a szusszt mások szeme láttára.

G. L.