GPS pontkeresõ verseny Baglyas-hegy

2003.06.07.

Nagy porfelhõt húzva magunk után érkeztünk meg a rajt helyszínére, a Baglyas-hegy tetõre.

Hamarosan a rendezõség rátöltötte a GPS-ünkre a begyûjtendõ pontok sokaságát, pontosan 100 db-ot. A bázist elhagyni csak 9 órakor szabadott az eligazítás után, úgyhogy addig is mindenki a magával hozott technika segítségével tervezhette a pontgyûjtés mikéntjét. A pontok elhelyezkedésén látszott, hogy kb. egyharmaduk a bázis közelében rejtõzik. Természetesen ez így volt helyes, mivel 4x4-es terepjárók mellett biciklis és gyalogos versenyzõk is indulhattak a vadászatra. Bár a logika azt diktálta, hogy a sûrûjét kezdjük begyûjteni, inkább a kissé távolabbi keleti rész mellett döntöttem. Itt több lehetõség volt az autózásra. Gondoltam, hogy majd miután levadásztuk a Bázistól Iszkaszentgyörgyig elterülõ pontokat marad még idõ a cél közelében lévõkre is. Az elsõ pontok nagyon szépen a várakozásoknak megfelelõen kerültek begyûjtésre. Kocsival könnyen megközelíthetõen jól láthatóan voltak kirakva. Gondoltam is, jó lesz ez a taktika, szépen gyûltek a kódok a palackokból. Aztán egyszer csak kezdett durvulni a helyzet. Egy szakadék szélére érve a GPS szerint még kb. 70 m-t kellett volna menni kelet felé. Mivel "off-roadosként" célom a pontok minél közelebbi megközelítése volt, ekkor még nem merült fel a gyalogos közelítés lehetõsége. Sajnos ebbõl az irányból utat nem találtunk, ezért kissé távolabbi pontok felkeresésére indultunk. Eddigi sikereinken felbuzdulva, korábbi elhatározásomat elvetve a GPS által mutatott irányban az utakat mellõzve próbálkoztunk néhány pont megközelítésével.

Ez a manõver majdnem a verseny korai befejezéséhez vezetett, mivel nem vettem észre egy keresztben a fûben megbúvó lövészárkot, amin keresztülhajtottunk. Szerencsére nem volt túl mély, de így is megrázó élményt jelentett. Hamarosan leállt a motor és nem volt hajlandó újra indulni. Egy kis karburátor szerelés után ismét beröffent az 1,4-es "erõforrás" és folytathattuk a vadászatot kelet felé. Eközben találkoztunk egy Nissan Patrolos csapattal és néhány pontot közös erõvel sikerült megtalálni. Nem tartott sokáig a gyors menetelésünk mert a következõ pontnál tanácstalanul keresgéltük a palackot, sehol nem találtuk. Eleinte 5-en majd egy még érkezõ csapattal együtt 7-en kerestük a semmit. A másik két csapat hamar belátta, hogy ez a pont bizony eltûnt és tovább álltak. Sajnos én makacsul ragaszkodtam a további kereséshez és mindenféle irányból közelítve majd tájoló segítségével is próbálkoztunk, de eredménytelenül. El sem tudtam képzelni ki és miért vihette el a célpontunkat. Közben telefonon értekeztem szintén versenyben lévõ klubtársaimmal akik beszámoltak róla, hogy náluk is elõfordult, hogy nem találták a keresett palackot. A Péter testvérek a sûrûjében kezdték a gyûjtést és már ekkor majdnem kétszer annyi pontot cserkésztek be mint mi. Igaz Õk a GAZ kényelmét felcserélték a zergék életmódjával és igazi "zsírégetõ" mutatványokkal szikláról sziklára kutatták a palackokat. Szomorúan beláttam, hogy ezt a pontot nem fogjuk meglelni és indultunk a következõre. Itt is az elõzõ szituációt találtuk, de már nem töltöttünk sok idõt a kereséssel. Azért a biztonság kedvéért néhányszor próbálkoztunk. Ez a két sikertelen keresés és a bágyasztóan tûzõ nap amely úgy felhevítette a kocsi karosszériáját, hogy égetett ha hozzáértünk eléggé elvette a kedvemet, de a következõ két pont erdõs, árnyas részen rejtõzött és pár perc keresés után meglett, így újra visszatért a versenyszellem kis csapatunkba. Ekkor elértük a legkeletibb pontot is és visszafordultunk nyugati irányba. Egy kissé eltévedtünk, majd újra elértük az elõbb említett mély völgyet csak a keleti oldalán. Navigátorom, Zsolti, úgy határozott ne bajlódjunk a völgybe vezetõ út keresésével majd Õ lemászik a sziklákon az E-Trex-el és felderíti a pontot.

Ez sikerre vezetett és hasznát vettük a PMR URH rádió adó-vevõ kütyünek is. A völgyben elhelyezett pontokat így gyûjtöttük be. Tovább folytatva utunkat az ARO ismét talált egy mélyebb gödröt és ismét ledõlt a motor pihenni. Kb. fél óra élesztgetés után ismét felébredt, miután megigazítottam az úszóház tûszelepét ami a nagy zökkenéstõl kiakadt. Ekkorra már délután 4-et írt kvarcóra, jobbnak láttuk a Bázis felé venni az irányt és az útba esõ pontokat keresni. Azért itt is volt némi meglepetés, de baj nélkül kissé fáradtan fél öt körül leadtuk a menetlevelet. Nem mondhatnám, hogy izgatottan vártuk az eredményhirdetést a megcélzott utolsó hely biztosnak látszott. Addig is megtárgyaltuk a tapasztalatokat, a leégett zsírtól szemlátomást 10 kilót fogyott Péterékkel. Majd egy kis szórakoztató PMR párbajt vívtunk a Fõrendezõ Úr kislányaival ami az eredményhirdetés alatt is tartott. Meglepetésemre nem sikerült az elõirányzott utolsó helyet megszerezni, többszörös holtversenyben 18-ak lettünk.

Az éjszakai trophy kihívásai elõl megfutamodtunk (egészen hazáig), ismervén Lajos barátom elképzelését a "kis könnyû" trophyról.

Összefoglalva: az általunk érintett pontok nagy változatossággal voltak kirakva egészen a 10 méterrõl láthatótól, a sziklafal üregébe dugott már majdnem eltûntnek nyilvánítottig. Csak ezek az eltûnt, pontok ne lettek volna, bár lehet, hogy a versenyzõk önbizalmának próbájára ki sem helyezett palackokat kerestünk! Azért sajnos találtunk egyértelmûen letépettet is, aminek csak a madzagját lengette a hûsítõ szél.